Szerződések

A felek akaratuk kölcsönös és egybehangzó kifejezésével szerződést köthetnek. A közjegyzői okiratba foglalt szerződés közhiteles módon bizonyítja, hogy a szerződést kik, mikor és milyen tartalommal kötötték meg. A közjegyző tájékoztatási kötelezettsége, a közjegyzői eljárás sajátosságai - pl. kötelező felolvasás – miatt nehéz arra hivatkozni, hogy az ügyfél szerződéses partnere nem tudta mit írt alá. Ha a szerződésben érdekelt bármely fél nem tesz eleget vállalt kötelezettségének, az okirat alapján megnyílik a jogosult lehetősége a közvetlen végrehajtásra, amivel időt és költséget kímél meg. Az okirat végrehajtási záradékkal történő ellátását követően kikényszeríthetővé válik pl. a vételár megfizetése, vagy a megvásárolt ingatlan birtokba adása, de ugyanígy végrehajthatóvá válik a zálogtárgyból való kielégítés is. A közvetlen végrehajthatóság lehetősége alkalmas arra, hogy a szerződő feleket szerződésszerű magatartásra késztesse azaz arra, hogy a szerződés rendelkezéseit betartsák.

A közjegyzőnek hivatali kötelezettsége az, hogy a feleknek az általuk kötött ügyletről, teljes körű és pártatlan szakmai tanácsadást nyújtson, ennek megfelelően a közjegyző nem egyik vagy másik fél képviselője, hanem valamennyi szerződő fél részére tájékoztatást nyújt a tervezett ügylet jogi következményeiről. A jogellenes ügyleteknél való közreműködést a közjegyzőnek hivatalból meg kell tagadnia.

Bérleti szerződés

A Polgári Törvénykönyv megfogalmazása alapján a bérleti szerződés olyan használatra irányuló szerződés, amelynek alapján a bérbeadó a dolgot a bérlő használatába adja, a bérlő pedig bért fizet. A bérleti fajtái: dologbérlet, lakásbérlet, helyiségbérlet, haszonbérlet.

A közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződés előkészítése során a közjegyző a feleket tájékoztatja a bérlet mibenlétéről, a keletkezéséről, megszűnéséről, a bérlő és bérbeadó jogairól, kötelezettségeiről, az ügyfelek pedig előadják a bérleti szerződés tartalmára vonatkozó konkrét akaratukat. Amennyiben ingatlanbérletről van szó, a felek bemutatják az ingatlan 30 napnál nem régebbi, a Földhivatal által kiadott, aláírással és bélyegzővel ellátott tulajdoni lap másolatát, - amennyiben a felek ilyennel nem rendelkeznek, a TAKARNET rendszeren keresztül lekérhetünk egy hiteles példányt - illetve ingó dolog esetében, ha van ilyen, a dolog egyedi azonosítására szolgáló okiratot. A bérleti szerződés megkötése a bérlő, bérbeadó és a közjegyző együttes jelenlétében történik.

A feleknek minden esetben a személyi igazolványukat és lakcímkártyájukat magukkal kell hozni. Amennyiben az egyik szerződő fél gazdasági társaság, szükség van a 30 napnál nem régebbi cégkivonatra is. Természetesen cégkivonat szükségessége esetén is van lehetőség közhitelű nyilvántartásból történő elektronikus lekérdezésre is.

Adásvételi szerződés

Az adásvétel valamely dolog tulajdonjogának átruházása pénz ellenében. Az adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni.

A csere - vagyis dolgok tulajdonjogának kölcsönös átruházása - az adásvétel szabályai szerint történik.

A közjegyzői okiratba foglalt adásvételi szerződés elkészítése előtt - az előkészítő munka során - a közjegyző minden féllel (eladóval, vevővel, esetleg haszonélvezővel stb.) tárgyal, melynek során az ügyfelek nyilatkozatai alapján győződik meg a szerződő felek tényleges szándékáról. A felek ezen nyilatkozataiból derül ki, hogy milyen dolog - ingó vagy ingatlan - az adásvétel tárgya, milyen módon történik a vételár kifizetése, a tulajdonjog átruházása stb. A közjegyző mindezek ismeretében tájékoztatja az ügyfeleket, hogy mi szükséges az adásvételi szerződés megkötéséhez, milyen joghatásai lehetnek a jogügyletnek, illetve milyen további eljárásra lehet szükség a szerződés megkötését követően, illetve milyen költségek merülhetnek fel a tulajdonjog átruházásával (pl. illeték, földhivatali eljárási díj).

Az eljárás során szükség van a szerződő felek személyi adataira (társaságok esetében cégkivonat átadására). Ingatlan adásvételi szerződés esetében szükséges a magánszemély teljes személyazonosító jele (személyi szám), az adóazonosító jele, valamint az adásvétel tárgyát képező ingatlan 30 napnál nem régebbi, a Földhivatal által kiadott, aláírással és bélyegzővel ellátott tulajdoni lap másolatára. (illetve a TAKARNET rendszeren keresztül a közjegyző által lekérdezett példánya) Ingó esetében - ha van ilyen - az egyedi azonosításra alkalmas okirat (pl. törzskönyv, forgalmi engedély stb.), amelyeket még a szerződéskötés előtt át kell adni a közjegyzőnek.

A szerződés megkötése és aláírása valamennyi, a szerződésben érdekelt fél és a közjegyző együttes jelenlétében történik.

A szerződés aláírását követően irodánk elkészíti a tulajdonjog földhivatali átvezetéséhez szükséges nyomtatványokat is.

Ajándékozási szerződés

Az ajándékozási szerződés olyan ingyenes szerződés, amely alapján az egyik fél a saját vagyona rovására a másiknak vagyoni előny juttatására köteles.

Az ajándékozási szerződés a magánszemélyek között a legelterjedtebb, de nem kizárt jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek között sem. Ajándékozási szerződésnek leggyakrabban ingatlan a tárgya.

A közjegyzői előkészítő munka során a közjegyző személyesen találkozik az ajándékozóval és a megajándékozottal, ahol a felek előadják az ajándékozás konkrét tartalmára vonatkozó nyilatkozataikat és a közjegyző meggyőződik a felek valódi szándékáról. A közjegyző tájékoztatja az ügyfeleket az ajándékozás joghatásairól, a szerződés megkötésével kapcsolatos teendőkről, a tulajdonjog átszállására vonatkozó körülményekről, a szerződéssel, illetve ajándékozással kapcsolatosan felmerülő költségekről stb., valamint arról, hogy mi szükséges a szerződés megkötéséhez. Ingatlan esetében szükséges a 30 napnál nem régebbi, a Földhivatal által kiadott, aláírással és bélyegzővel ellátott tulajdoni lap másolat, amennyiben valamelyik fél gazdasági társaság, szükséges továbbá a 30 napnál nem régebbi cégkivonat is.

A szerződés megkötése a felek és a közjegyző együttes jelenlétében történik, amelyre a feleknek magukkal kell hozni személyi igazolványaikat, lakcímkártyájukat, adóazonosító jelüket, személyazonosító jelüket. Amennyiben ingatlan az ajándékozás tárgya, a közjegyző jár el az illetékes földhivatalnál a tulajdonjog átvezetése iránt is.

Kölcsön- és hitelszerződés

Napjaink egyik leggyakoribb szerződéstípusai a hitel, illetve kölcsönszerződések. A bankhitelszerződések esetében a hitelező mindig pénzintézet, míg a kölcsönszerződések esetében a hitelező lehet pénzintézet is, de más személy is.

A kölcsönfelvevő (adós) mindkét esetben lehet jogi, illetve magánszemély, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.

A Bankhitelszerződéssel a pénzintézet arra vállal kötelezettséget, hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart a másik szerződő fél rendelkezésére, és a keret terhére kölcsönszerződést köt vagy egyéb hitelműveletet végez.

A kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsönt visszafizetni. A szerződés elkészítése, aláírása a szerződő felek és a közjegyző együttes jelenlétében történik. Ennek során a magánszemélyek bemutatják személyi igazolványaikat, lakcímkártyájukat, adóazonosító jelüket, szükség esetén személyazonosító jelüket.

A pénzintézet által kötött szerződések esetében a pénzintézet aláírásra jogosult alkalmazottai is jelen vannak.

Biztosítéki szerződés

A szerződés biztosítékai a szerződésben kikötött olyan mellékkötelezettségek, amelyek a felek teljesítési képességét erősítik, a teljesítés fedezetét biztosítják. Biztosítékok lehetnek dologi biztosítékok, ilyen például az óvadék és a zálogjog, vagy úgynevezett személyi biztosíték, ilyen a kezesség és bankgarancia.

Kezesség

Kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben az alapszerződés, a biztosított szerződés kötelezettje nem teljesít, maga fog a kötelezett helyett a jogosultnak teljesíteni. A kezesség személyi természetű biztosíték, mely járulékos jellege miatt mindig az alapkötelezettséghez igazodik. Kezességet csak írásban lehet vállalni. Egyszerű, úgynevezett sortartó kezesség esetén a kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés a kötelezettől behajtható. Ezzel ellentétben a készfizető kezes a kötelezettel egy sorban köteles helytállni a követelésért.

Zálogszerződés

A zálogjog dologi biztosítéka. A zálogjog birtokba vehető dolgon, átruházható jogon vagy követelésen fennálló olyan jog, amely alapján a zálogjogosult a pénzben meghatározott vagy meghatározható követelését, más követeléseket megelőző sorrendben kielégítheti, ha a biztosított szerződés kötelezettje nem teljesít. A zálogjog járulékos jellegű biztosíték, így a zálogjog terjedelme az alapul szolgáló követeléshez igazodik. Az önálló zálogjog azonban átruházható, mivel ez esetben a zálogjog úgy is alapítható, hogy az a zálogtárgyat személyes követelés nélkül terhelje.

Az ingó jelzálogjog olyan biztosíték, amely esetén a zálogjogosult követelésének biztosítékául meghatározott dolgot kötnek le zálogul, de amelynél a zálogjogosultat nem illeti meg a zálogtárgy birtoklásának joga. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság részleteiben meg nem határozott vagyona, vagyonrésze is leköthető zálogul. Ingó jelzálog és vagyon terhelő zálogjog alapításához szükséges a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása és a zálogjognak a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által vezetett zálogjogi nyilvántartásba történő bejegyzése.

Tartási szerződés

Tartási szerződés alapján az eltartó köteles a másik felet megfelelően eltartani. A tartási kötelezettség kiterjed a gondozásra, a gyógyíttatásra, az ápolásra és az eltemettetésre is. A szerződés lehet ingyenes is, de általában a felek ellenszolgáltatásban állapodnak meg. Az ellenszolgáltatás általában az eltartott ingatlanának átruházása, ez esetben a tartási jogot az ingatlan-nyilvántartásba be lehet jegyeztetni. Ha valamelyik fél magatartása vagy körülményei miatt a természetben való tartás lehetetlenné válik, bármelyik fél kérheti a bíróságtól a szerződés életjáradéki szerződéssé való átváltoztatását, ha pedig a szerződés célja ilyen módon sem valósítható meg, a szerződés megszüntetését.

Családjogi szerződések

Leendő házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat szerződéssel átfogóan rendezhetik. A szerződésben meghatározhatják, hogy mely vagyon kerül a közös, illetve külön vagyonba. A szerződés kiterjedhet a közös lakás használatára, a különvagyon pótlására, a megtérítési igényekről való lemondásra, a tulajdonszerzés arányának meghatározására, továbbá lehetőség van a jövőre nézve a házassági életközösség idejére a házastársak vagyoni viszonyainak, a jövőben megszerzendő vagyon sorsának rendezésére, de kiterjedhet a szerződéskötés előtti időszakban szerzett vagyonra is. A házastársak közös vagyonukat, a házasság fennállása előtt, illetve annak megszűnésekor, szerződésben megoszthatják, illetve megszüntethetik.

A szerződést közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

Egyéb szerződések

A szerződési szabadság általános elve alapján a felek dönthetnek arról, hogy kivel és milyen tartalommal kötnek szerződést. Ezáltal nemcsak a Polgári Törvénykönyv által nevesített szerződések köthetők meg, hanem úgynevezett vegyes, vagy atipikus szerződések is, ilyen például a lízingszerződés, faktoring szerződés. A szerződések tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg, azzal, hogy az nem ütközhet jogszabályba. A közjegyző hatásköre kiterjed Polgári Törvénykönyvben meghatározott minden nevesített és a törvénykönyvben nem nevesített szerződések okiratba foglalására is.