Nemperes eljárások

A 2008. évi XLV. törvény rendelkezik részletesen az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról. Általános szabály, hogy az eljárás lefolytatására az a közjegyző illetékes, akinek az illetékességi területén a kérelmező lakóhelye vagy tartózkodási helye van. Belföldi lakóhely, tartózkodási hely hiányába az eljárásra bármelyik közjegyző illetékes. Jogi személy esetén az eljárás lefolytatására az a közjegyző illetékes, akinek az illetékességi területén a jogi személy székhelye van. A közjegyzői nemperes eljárások kérelemre indulnak. A kérelemnek tartalmaznia kell: az eljárás lefolytatására irányuló kérelmet, a kérelem előterjesztésének indokait, a rövid tényállást, az illetékes közjegyző megjelölését, az illetékesség megállapításához szükséges adatokat, továbbá a kérelmező nevét, lakóhelyét. A kérelem beérkezését követő 8 napon belül meg kell fizetni az eljárás költségeinek előlegét. Az eljárás eredményeképpen az eljáró közjegyző határozatot hoz, a határozat ellen fellebbezésnek van helye, amit a határozatot hozó közjegyzőnél kell előterjeszteni, és a megyei bírósághoz kell címezni.

1.) Hagyatéki eljárás

A hagyatéki eljárás a meghalt személy vagyonában történő jogutódlást állapítja meg és igazolja. Az eljárás célja, hogy az örökléssel kapcsolatos valamennyi kérdés jogvita nélkül rendeződjék és ehhez az érdekeltek a kellő jogi tájékoztatás megkapják.

A meghalt személy hagyatéki ügyeinek lefolytatására az elhunyt utolsó lakóhelye szerint illetékes közjegyző jogosult. A hagyatéki eljárásban megállapításra kerül az örökhagyó vagyona, a vagyont terhelő tartozások mértéke, továbbá az, hogy a vagyont mely örökösök, milyen arányban és milyen jogcímen öröklik meg. A hagyatéki eljárás során lehetősége van érdekelteknek osztályos egyezség, illetve egyezség megkötésére is.

Hagyatéki vagyon hiányában, ha az örökösöknek kizárólag az örökösi minőségük igazolására van szükségük, öröklési bizonyítvány kiállítására kerülhet sor.

Irodánk ezen tevékenysége során öröklési bizonyítványt állít ki, vagy hagyatékátadó végzést hoz. Irodánk illetékessége hagyatéki ügyekben a Budapest III. kerületben április, augusztus, valamint december hónapban elhunyt lakosokra terjed ki.

2.) Értékpapír, okirat semmissé nyilvánítása

Az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült értékpapír semmissé nyilvánítása iránti eljárás lefolytatására is jogosult irodánk. Ebben az eljárásban a közjegyző az elveszett vagy megsemmisült értékpapír „pótlásához” nyújt segítséget. Az eljárást az értékpapírt vagy okiratot kiállító pénzintézetnél kell kezdeményezni. A pénzintézet által kiállított adatlap alapján a közjegyző hirdetményt bocsát ki, melyben felhívja az ismeretlen birtokost, hogy az értékpapírt a közjegyzőnél mutassa be. A hirdetményt a Magyar Országos Közjegyzői Kamara vezeti elektronikus úton, hat hónap időtartamra. Ha a hirdetményi határidő alatt az értékpapírt nem mutatják be, a közjegyző azt végzéssel semmissé nyilvánítja. Ezt követően kerülhet sor a pénzintézetnél a megsemmisített értékpapír vagy okirat pótlására.

3.) Zálogjogi eljárás

Az ingó dolgokat és a vagyont terhelő zálogjog nyilvántartását a Magyar Országos Közjegyzői Kamara vezeti. A nyilvántartásba be kell jegyezni a zálogjog keletkezését, módosulását és megszűnését. A nyilvántartásba történő bejegyzés a közjegyző hatáskörébe tartozik. A zálogjogi nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet és hitelesen tanúsítja az abban feltüntetett adatok, bejegyzett jogok és tények fennállását.

4.) Élettársi kapcsolat megszüntetése, valamint az élettársi kapcsolat fennállásának bizonyítása

A 2009. évi XXIX. törvény rendelkezései alapján, azonos nemű személyek bejegyzett élettársi kapcsolatának megszüntetését végzi a közjegyző, amennyiben az élettársak azt befolyásmentesen, közösen kérik, és nincs olyan gyermek, akinek a tartására a bejegyzett élettársak közösen kötelezettek, valamint megegyeztek az őket egymással szemben terhelő, jogszabályon alapuló tartás, a közös lakás használata, valamint a közös vagyon megosztása kérdésében.

Az eljárásra az a közjegyző illetékes, akinek az illetékességi területén a kérelmezők utolsó közös lakóhelye volt, vagy akinek az illetékességi területén a felek valamelyikének lakóhelye van. Az új jogszabályi rendelkezés alapján a közjegyzők vezetik a Polgári Törvénykönyv szerinti élettársi kapcsolat fennállásának bizonyításának megkönnyítését célzó Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartását. A nyilvántartásba történő felvételt az egynemű és külön nemű élettársak, mint kérelmezők közösen kérhetik, míg az élettársi kapcsolat fenn nem állásáról szóló nyilatkozatot bármelyik élettárs egyedül is kérheti. Az élettársak közös kérelmére a nyilvántartás tartalmazza az élettársak születendő közös gyermekének, gyermekeinek családi nevét is. Az élettársi nyilvántartás fennállásáról szóló nyilatkozat bejegyzésének időpontjától számított 100 évig tartalmazza.

Az új jogszabály az Országgyűlés 2009. április 20-i ülésnapján fogadta el. A törvény a kihirdetését követő második hónap első napján lépett hatályba, alkalmazásának időpontja: 2009. július 01.

5.) Előzetes bizonyítás, és szakértő kirendelése

Előzetes bizonyításnak akkor van helye, ha a kérelmezőnek a bizonyíték beszerzéséhez jogi érdeke fűződik. Nincs helye azonban előzetes bizonyításnak, ha az ügyben polgári per vagy büntetőeljárás van már folyamatban. Az eljárás lefolytatására az a közjegyző illetékes, akinek az illetékességi területén a bizonyítás helye van.

Ha a kérelmező számára jelentős tény, vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, a közjegyzőtől igazságügyi szakértő kirendelése kérhető. Az eljárás lefolytatására az a közjegyző illetékes, akinek az illetékességi területén a szakértői vizsgálat tárgyát képező ingatlan fekszik vagy dolog található. Szakértői névjegyzék alapján igazságügyi szakértő, szakvélemény adására feljogosított gazdasági társaságot, szakértői intézményt vagy külön jogszabályban meghatározott állami szervet, intézményt, szervezetet rendelhet ki a közjegyző. A szakértő kirendelésének költségeit a kérelmező viseli.