1122 Budapest,
Magyar Jakobinusok tere 4/B. I/5.
+36 1 202 1259
+36 1 355 6774
+36 1 212 9146 +36 30 9442 648
A közjegyzői tevékenységről általánosságban

A közjegyző a jogszabályi felhatalmazás alapján, a jogügyletekről és jogi jelentőségű tényekről közokiratot állít ki, okiratokat őriz meg, a felek megbízásából pénzt, értéktárgyat és értékpapírt vesz át a jogosult részére történő átadás végett, a feleket a hatáskörébe utalt eljárásokkal kapcsolatban - a felek esélyegyenlőségének biztosításával - tanácsadással segíti jogaik gyakorlásában és kötelezettségeik teljesítésében. A közjegyző a fentieken túlmenően lefolytatja a hatáskörébe utalt hagyatéki és egyéb nemperes eljárásokat. A közjegyző a jogszabály által meghatározott hatáskörében az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez.

Hagyatéki eljárás, öröklési bizonyítvány

A hagyatéki eljárás a meghalt személy vagyonában történő jogutódlást állapítja meg és igazolja. Az eljárás célja, hogy az örökléssel kapcsolatos valamennyi kérdés jogvita nélkül rendeződjék és ehhez az érdekeltek a kellő jogi tájékoztatás megkapják.

A meghalt személy hagyatéki ügyeinek lefolytatására az elhunyt utolsó lakóhelye szerint illetékes közjegyző jogosult. A hagyatéki eljárásban megállapításra kerül az örökhagyó vagyona, a vagyont terhelő tartozások mértéke, továbbá az, hogy a vagyont mely örökösök, milyen arányban és milyen jogcímen öröklik meg. A hagyatéki eljárás során lehetősége van érdekelteknek osztályos egyezség, illetve egyezség megkötésére is.

Hagyatéki vagyon hiányában, ha az örökösöknek kizárólag az örökösi minőségük igazolására van szükségük, öröklési bizonyítvány kiállítására kerülhet sor. Irodánk ezen tevékenysége során öröklési bizonyítványt állít ki, vagy hagyatékátadó végzést hoz. Irodánk illetékessége hagyatéki ügyekben a Budapest III. kerületben április, augusztus, valamint december hónapban elhunyt lakosokra terjed ki.

Hitelesítés, tanúsítvány

Hitelesítés alkalmával irodánk aláírást és másolatot hitelesít, váltóóvást vesz fel, vagy más jogi jelentőségű tényt, különös bizonyító erővel tanúsít. Hitelesítések körébe tartozik továbbá a közhitelű nyilvántartások például: cég-, ingatlan-, zálogjogi nyilvántartás adatairól kiállított igazolás.

Hitelesítések gyakori esetei:

aláírási címpéldány: készítéséhez 30 napnál nem régebbi társasági szerződésre, alapító okiratra, alapszabályra vagy cégkivonatra, valamint a társaság képviseletére jogosult személy személyi igazolványára, és lakcímkártyájára van szükség; társadalmi szervezet (egyesület, alapítvány) esetben a nyilvántartó bíróság 30 napnál nem régebbi kivonatára.
aláírás hitelesítés: készítéséhez magánszemély esetében személyi igazolványra és lakcímkártyára, míg gazdasági társaság ügyfél esetén 30 napnál nem régebbi társasági szerződésre, vagy cégkivonatra is szükség van. A hitelesítési záradékot az ügyfél által készített és hozott okiratra, vagy ahhoz fűzve helyezzük el. Ezen esetben a hitelesítés azt tanúsítja, hogy az irodában megjelent ügyfél, személyazonosságának igazolása után személyesen írta alá az adott okiratot, tehát az aláírás hitelesítés során irodánk az okiratot sem formailag, sem tartalmilag nem vizsgálja, így az abban foglaltak valódiságát a közjegyzői tanúsítvány nem szavatolja.
másolat hitelesítés: készítéséhez az eredeti okiratra, vamint arról annyi másolati példányra van szükség, ahány példányt az ügyfél kér. A másolatoknak az eredeti okirattal egyezően kell kinézniük. Szükséges tovább a hiteles másolatot kérő ügyfél személyi igazolványa, lakcímkártyája is. Személyes okmányokról (személyi igazolvány, útlevél, vezetői engdély) készített hitelesítés esetében – Kamarai iránymutatás alapján - csak az okmány tulajdonosa által személyesen hozott eredeti példányról tudunk hiteles másolatot készíteni.
közhitelű nyilvántartás adatainak tanúsítása: készítéséhez az azt igénylő ügyfél személyes okmányaira van szükség.

Gazdasági társaságok adatairól, a Microsec rendszeren keresztül, elektrónikus úton cégkivonatot, cégmásolatot, illetve cégbizonyítványt tudunk lekérdezni. A lekérdezéshez a cég cégjegyzékszámára, vagy adószámára van szükség.
Földhivatal adatbázisából a TAKARNET rendszeren keresztül tudunk elektrónikus úton lekérdezni tulajdoni lapot, akár teljes, akár szemle változatban.
Természetesen lehetőség van irodánkban a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által vezetett zálogjogi nyilvántartás adataiból is tanúsítványt kiállítani, ehhez gazdasági társaság, mint zálogkötelezett esetében cégjegyzékszámra és adószámra, magánszemély esetében pedig személyes adatok megadására van szükség.

Okirat, pénz és értékpapír megőrzése

A közjegyzőt a törvény okirat, pénz és értékek megőrzésére is felhatalmazza. Pénz és érték bizalmi őrzésére csak abban az esetben jogosult irodánk, ha erre közjegyzői okirat készítése során, és azzal összefüggésben keletkezett megbízás jogosítja fel. A bizalmi őrzés célja a szerződési feltételek teljesítésének biztosítéka. A közjegyző őrizetében lévő értékek kezelését a Közjegyzői Kamara ellenőrzi.

Értékpapír, okirat semmissé nyilvánítása

Az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült értékpapír semmissé nyilvánítása iránti eljárás lefolytatására is jogosult irodánk. Ebben az eljárásban a közjegyző az elveszett vagy megsemmisült értékpapír „pótlásához” nyújt segítséget. Az eljárást az értékpapírt vagy okiratot kiállító pénzintézetnél kell kezdeményezni. A pénzintézet által kiállított adatlap alapján a közjegyző hirdetményt bocsát ki, melyben felhívja az ismeretlen birtokost, hogy az értékpapírt a közjegyzőnél mutassa be. A hirdetményt a Magyar Országos Közjegyzői Kamara vezeti elektronikus úton. Ha a hirdetményi határidő alatt az értékpapírt nem mutatják be, a közjegyző azt semmissé nyilvánítja. Ezt követően kerül sor a pénzintézetnél a megsemmisített értékpapír vagy okirat pótlására.

Végintézkedések és végintézkedések országos nyilvántartása

Lehetőség van végrendelet, öröklési szerződés, halál esetére szóló ajándékozás közjegyzői okiratba foglalására, illetve végintézkedés letétbe helyezésére is. Az ügyfél kérésére a végrendelet bekerülhet az országos számítógépes nyilvántartási rendszerbe, amelyet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara működtet. A hagyatéki eljárás során ennek segítségével szerez tudomást az eljáró közjegyző a végrendelet meglétéről.

Ingatlanforgalom

Ingatlanokkal kapcsolatos jogügyletek során például: adásvétel, csere, ajándékozás, tartási- és életjáradéki szerződés közjegyzői okiratba foglalását is tudjuk vállalni. Szerződések közokiratba foglalásával annak bizonyító ereje biztonságot nyújt a feleknek a kötelezettségek teljesítés és végrehajtása során.

Zálogjogi eljárás

Az ingó dolgokat és a vagyont terhelő zálogjog nyilvántartását a Magyar Országos Közjegyzői Kamara vezeti. A nyilvántartásba be kell jegyezni a zálogjog keletkezését, módosulását és megszűnését. A nyilvántartásba történő bejegyzés a közjegyző hatáskörébe tartozik. A zálogjogi nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet és hitelesen tanúsítja az abban feltüntetett adatok, bejegyzett jogok és tények fennállását.

Élettársi kapcsolat megszüntetése, valamint az élettársi kapcsolat fennállásának bizonyítása

A 2009. évi XXIX. törvény rendelkezései alapján, azonos nemű személyek bejegyzett élettársi kapcsolatának megszüntetését végzi a közjegyző, amennyiben az élettársak azt befolyásmentesen, közösen kérik, és nincs olyan gyermek, akinek a tartására a bejegyzett élettársak közösen kötelezettek, valamint megegyeztek az őket egymással szemben terhelő, jogszabályon alapuló tartás, a közös lakás haználata, valamint a közös vagyon megosztása kérdésében. Az eljárásra az a közjegyző illetékes, akinek az illetékességi területén a kérelmezők utolsó közös lakóhelye volt, vagy akinek az illetékességi területén a felek valamelyikének lakóhelye van. Az új jogszabályi rendelkezés alapján a közjegyők vezetik a Polgári Törvénykönyv szerinti élettársi kapcsolat fennállásának bizonyításának megkönnyítését célzó Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartását. A nyilvántartásba történő felvételt az egynemű és külön nemű élettársak, mint kérelmezők közösen kérhetik, míg az élettársi kapcsolat fenn nem állásáról szóló nyilatkozatot bármelyik élettárs egyedül is kérheti. Az élettársak közös kérelmére a nyilvántartás tartalmazza az élettársak születendő közös gyermekének, gyermekeinek családi nevét is. Az élettársi nyilvántartás fennállásáról szóló nyilatkozat bejegyzésének időpontjától számított 100 évig tartalmazza. Az új jogszabály az Országgyűlés 2009. április 20-i ülésnapján fogadta el. A törvény a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.

Közreműködés megtagadása a pénzmosás megelőzése és megakadályozása

A közjegyző a jogszabályi előírások alapján köteles megtagadni közreműködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, például: jogszabályba ütköző szerződés, jogszabály megkerülésével kötött ügylet, tiltott vagy tisztességtelen megegyezés esetén. A fentieken túlmenően közjegyzői irodánk betartja a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. számú törvény, valamint a Magyar Országos Közjegyzői Kamara 20. számú iránymutatásában foglaltakat.